Magnyitogorszk

	Magnyitogorszk
; Magnyitogorszk címere	; Magnyitogorszk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Cseljabinszki terület
Polgármester	Sergey Berdnikov
Irányítószám	455000–455999
Körzethívószám	3519
Testvérvárosok	Lista Brandenburg an der Havel; Homel; Huajan; Daugavpils;
	Népesség
Teljes népesség	64 100 fő (1931); 146 000 fő (1939); 284 000 fő (1956); 311 101 fő (1959); 333 000 fő (1962); 357 000 fő (1967); 364 209 fő (1970); 379 000 fő (1973); 393 000 fő (1975); 393 000 fő (1976); 406 074 fő (1979); 416 000 fő (1982); 426 000 fő (1985); 424 000 fő (1986); 430 000 fő (1987); 440 321 fő (1989); 429 000 fő (1990); 444 000 fő (1991); 441 000 fő (1992); 440 000 fő (1993); 439 000 fő (1994); 426 000 fő (1995); 424 000 fő (1996); 424 000 fő (1997); 425 000 fő (1998); 428 100 fő (1999); 427 900 fő (2000); 427 100 fő (2001); 418 545 fő (2002); 418 500 fő (2003); 415 900 fő (2004); 416 700 fő (2005); 413 200 fő (2006); 410 500 fő (2007); 409 000 fő (2008); 409 397 fő (2009); 407 775 fő (2010); 407 895 fő (2011); 409 593 fő (2012); 411 880 fő (2013); 414 897 fő (2014); 417 039 fő (2015); 417 563 fő (2016); 418 241 fő (2017); 416 521 fő (2018); 413 267 fő (2019); 413 253 fő (2020); 410 594 fő (2021); 409 255 fő (2023);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+5
	Elhelyezkedése
	Magnyitogorszk Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 53° 23′, k. h. 59° 02′Koordináták: é. sz. 53° 23′, k. h. 59° 02′
	Magnyitogorszk Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
	Magnyitogorszk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Magnyitogorszk témájú médiaállományokat.

Magnyitogorszk (cirill betűkkel Магнитогорск) város Oroszország Cseljabinszki területén, az Ural hegység déli részén, a Déli-Urálban, az Ural folyó mentén található.

Nevét a Magnyitnaja hegyről kapta, amelyet szinte teljesen vasérc alkot (az érc vastartalma 55 és 60% közötti). Itt található a legnagyobb orosz kohászati üzem acélgyártáshoz és -feldolgozáshoz, amelyet a Szovjetunió első ötéves terve alatt építettek, a sztálini diktatúra idején.

A 2094 Magnitka aszteroida a városról kapta nevét.

Története[szerkesztés]

Az első erődöt 1743-ban építették itt, de csak Sztálin ötéves tervének megvalósulásaként épült fel Magnyitogorszk városa. A diktátor a szovjet acélgyártást kívánta maximalizálni az eredeti tőkefelhalmozási programoknak megfelelően, amit döntően szükségesnek ítélt fejleszteni a szocialista gazdaság szempontjából. Ezért döntött úgy, hogy éppen ezen a területen, amely gazdag vasércben, valósítja meg az ország két legnagyobb acélipari központjainak egyikét (a másik a sztálinszki NKMK volt). Példaként az amerikai Pittsburgh és Gary városok nagy ipari üzemei szolgáltak. A munkaerőt a környék parasztjai közül toborozták, akikhez azonban csekély felkészültségük miatt több száz szakértő csatlakozott, más országokból is. Így keletkezett a Magnyitogorszkij Metallurgicseszkij Kombinát (MMK) óriási kohászati gyára, más néven a „Magnyitka”, amely évtizedekig a Szovjetunió legnagyobb acélipari központja volt, és a világon is az egyik legnagyobb.

A vas- és acélüzem mellé épített várost a lineáris városok klasszikus szabályai szerint tervezték, nagy, fákkal szegélyezett utakkal, a munkások és családjuk számára kialakított nagy lakótömbökkel. 1931-ben a település városi rangot kapott, de 1937-ben kiutasították a külföldi állampolgárokat, és Magnyitogorszkot zárt várossá nyilvánították.

A második világháború alatt szüntelenül szállított acélt a Vörös Hadseregnek, és távoli helyzete miatt katonai támadás sem érte.

A peresztrojka alatt, az 1980-as évek végén megszűnt zárt városi státusza, és a kohászati üzemet részvénytársasággá szervezték át, amely később hozzájárult a repülőtér és a vasút építéséhez.

A környékén lévő bányákat jelenleg már nem használják, mivel olcsóbbá vált az ásványi anyagok Kazahsztánból történő behozatala.

Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Három egyetem működik a városban: az Állami Műszaki Egyetem (MGTU), az Állami Egyetem (MaGU) és az Állami Konzervatórium (MGK).

Infrastruktúra és közlekedés[szerkesztés]

A városnak van nemzetközi repülőtere és vasútállomása.

Az INRIX szerint Oroszországban a város úthálózata a 36. leginkább torlódásokkal terhelt volt 2019-ben.^[5]

Sport[szerkesztés]

A város jégkorongcsapata, a Metallurg Magnyitogorszk, a Kontinentális Jégkorong Ligában játszik, futballcsapata, a Futbolnij Klub Magnyitogorszk, pedig az Orosz amatőr labdarúgó-bajnokságban.

Testvérvárosi kapcsolatai[szerkesztés]

Kitüntetései[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Magnitogorsk című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Magnitog.ru Magnyitogorszk hivatalos honlapja (orosz nyelven)
Részletes lapok Macalester College-ről, Magnyitogorszk (angol nyelven). [2008. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 12.)
Magnyitogorszk és a közeli látnivalók (videók) (angol) nyelven)
A 2002-es népszámlálás hivatalos honlapja (angol nyelven). [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 12.)
Magnyitogorszki képek

Földrajzportál
Oroszország-portál

[6b553485d01e4749e977580216710fe900781256-1] Народная энциклопедия «Мой город». Магнитогорск

[ea5093cd05f7d3149a99e0122502be459cc2bf26-2] Российский статистический ежегодник, 1998 год

[0ea39c37c19eca9bbd92f60c8754b47ca7e9525f-3] Народное хозяйство СССР 1922-1982 (Юбилейный статистический ежегодник)

[f17e86699c333d62440c52b25c4dbd3e5ab509a7-4] Российский статистический ежегодник.2002 : Стат.сб. / Госкомстат России. – М. : Госкомстат России, 2002. – 690 с. – На рус. яз. – ISBN 5-89476-123-9 : 539.00.

[5] INRIX: Orenburg's Scorecard Report (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. január 12.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]