Magnyitogorszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magnyitogorszk
Magnyitogorszk címere
Magnyitogorszk címere
Magnyitogorszk zászlaja
Magnyitogorszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyCseljabinszki terület
PolgármesterSergey Berdnikov
Irányítószám455000–455999
Körzethívószám3519
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 64 100 fő (1931)[1]
  • 146 000 fő (1939)
  • 284 000 fő (1956)
  • 311 101 fő (1959)
  • 333 000 fő (1962)[1]
  • 357 000 fő (1967)[1]
  • 364 209 fő (1970)
  • 379 000 fő (1973)[1]
  • 393 000 fő (1975)[2]
  • 393 000 fő (1976)
  • 406 074 fő (1979)
  • 416 000 fő (1982)[3]
  • 426 000 fő (1985)
  • 424 000 fő (1986)
  • 430 000 fő (1987)
  • 440 321 fő (1989)
  • 429 000 fő (1990)[4]
  • 444 000 fő (1991)
  • 441 000 fő (1992)
  • 440 000 fő (1993)
  • 439 000 fő (1994)
  • 426 000 fő (1995)
  • 424 000 fő (1996)
  • 424 000 fő (1997)
  • 425 000 fő (1998)
  • 428 100 fő (1999)
  • 427 900 fő (2000)
  • 427 100 fő (2001)
  • 418 545 fő (2002)
  • 418 500 fő (2003)[1]
  • 415 900 fő (2004)
  • 416 700 fő (2005)
  • 413 200 fő (2006)
  • 410 500 fő (2007)
  • 409 000 fő (2008)
  • 409 397 fő (2009)
  • 407 775 fő (2010)
  • 407 895 fő (2011)
  • 409 593 fő (2012)
  • 411 880 fő (2013)
  • 414 897 fő (2014)
  • 417 039 fő (2015)
  • 417 563 fő (2016)
  • 418 241 fő (2017)
  • 416 521 fő (2018)
  • 413 267 fő (2019)
  • 413 253 fő (2020)
  • 410 594 fő (2021)
  • 409 255 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Magnyitogorszk (Oroszország)
Magnyitogorszk
Magnyitogorszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 53° 23′, k. h. 59° 02′Koordináták: é. sz. 53° 23′, k. h. 59° 02′
Magnyitogorszk (Cseljabinszki terület)
Magnyitogorszk
Magnyitogorszk
Pozíció a Cseljabinszki terület térképén
Magnyitogorszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magnyitogorszk témájú médiaállományokat.

Magnyitogorszk (cirill betűkkel Магнитогорск) város Oroszország Cseljabinszki területén, az Ural hegység déli részén, a Déli-Urálban, az Ural folyó mentén található.

Nevét a Magnyitnaja hegyről kapta, amelyet szinte teljesen vasérc alkot (az érc vastartalma 55 és 60% közötti). Itt található a legnagyobb orosz kohászati üzem acélgyártáshoz és -feldolgozáshoz, amelyet a Szovjetunió első ötéves terve alatt építettek, a sztálini diktatúra idején.

A 2094 Magnitka aszteroida a városról kapta nevét.

Története[szerkesztés]

A vasüzem az 1930-as években

Az első erődöt 1743-ban építették itt, de csak Sztálin ötéves tervének megvalósulásaként épült fel Magnyitogorszk városa. A diktátor a szovjet acélgyártást kívánta maximalizálni az eredeti tőkefelhalmozási programoknak megfelelően, amit döntően szükségesnek ítélt fejleszteni a szocialista gazdaság szempontjából. Ezért döntött úgy, hogy éppen ezen a területen, amely gazdag vasércben, valósítja meg az ország két legnagyobb acélipari központjainak egyikét (a másik a sztálinszki NKMK volt). Példaként az amerikai Pittsburgh és Gary városok nagy ipari üzemei szolgáltak. A munkaerőt a környék parasztjai közül toborozták, akikhez azonban csekély felkészültségük miatt több száz szakértő csatlakozott, más országokból is. Így keletkezett a Magnyitogorszkij Metallurgicseszkij Kombinát (MMK) óriási kohászati gyára, más néven a „Magnyitka”, amely évtizedekig a Szovjetunió legnagyobb acélipari központja volt, és a világon is az egyik legnagyobb.

A vas- és acélüzem mellé épített várost a lineáris városok klasszikus szabályai szerint tervezték, nagy, fákkal szegélyezett utakkal, a munkások és családjuk számára kialakított nagy lakótömbökkel. 1931-ben a település városi rangot kapott, de 1937-ben kiutasították a külföldi állampolgárokat, és Magnyitogorszkot zárt várossá nyilvánították.

A második világháború alatt szüntelenül szállított acélt a Vörös Hadseregnek, és távoli helyzete miatt katonai támadás sem érte.

A peresztrojka alatt, az 1980-as évek végén megszűnt zárt városi státusza, és a kohászati üzemet részvénytársasággá szervezték át, amely később hozzájárult a repülőtér és a vasút építéséhez.

A környékén lévő bányákat jelenleg már nem használják, mivel olcsóbbá vált az ásványi anyagok Kazahsztánból történő behozatala.

Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Három egyetem működik a városban: az Állami Műszaki Egyetem (MGTU), az Állami Egyetem (MaGU) és az Állami Konzervatórium (MGK).

Infrastruktúra és közlekedés[szerkesztés]

A városnak van nemzetközi repülőtere és vasútállomása.

Az INRIX szerint Oroszországban a város úthálózata a 36. leginkább torlódásokkal terhelt volt 2019-ben.[5]

Sport[szerkesztés]

A város jégkorongcsapata, a Metallurg Magnyitogorszk, a Kontinentális Jégkorong Ligában játszik, futballcsapata, a Futbolnij Klub Magnyitogorszk, pedig az Orosz amatőr labdarúgó-bajnokságban.

Testvérvárosi kapcsolatai[szerkesztés]

Kitüntetései[szerkesztés]

Lenin-rend, 1979
A Munka Vörös Zászló érdemrendje

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Magnitogorsk című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]